A kutatók szerint még évek vannak hátra a gyógyszerig

A hasnyálmirigyrák világszerte az egyik legveszélyesebb és legnehezebben kezelhető rosszindulatú daganatnak számít. Többnyire csak előrehaladott stádiumban fedezik fel, amikor a túlélési esélyek rendkívül alacsonyak, és a hagyományos terápiák gyakran nem vezetnek eredményre.

Az elmúlt hetekben azonban komoly nemzetközi visszhangot kapott egy spanyol kutatócsoport bejelentése, amely reményt adhat ezzel a rettegett betegséggel küzdőknek.

Mariano Barbacid – a rákbiológia egyik vezéralakja

A kutatás élén álló Mariano Barbacid spanyol molekuláris biokémikus nem ma kezdte pályafutását. Ő volt az, aki még az 1980-as években izolálta az első humán „onkogént”, amely alapjaiban formálta át a rák biológiai megértését.

Barbacid és kutatócsoportja a spanyol Centro Nacional de Investigaciones Oncológicas (CNIO) keretében közel hat évig dolgozott azon, hogy a hasnyálmirigyrák elleni hatékonyabb kezelést találjanak.

Miért olyan kemény a hasnyálmirigyrák?

A hasnyálmirigy ductalis adenokarcinómája azért olyan kiszámíthatatlan és halálos, mert a tumor gyakran csak késői stádiumban okoz tüneteket, és gyorsan képes terjedni. Több mint a betegek 90 százalékában a KRAS nevű gén hibás mutációja hajtja a daganatot, amely folyamatos növekedésre serkenti a rákos sejteket.

Korábban a betegséget „kezelhetetlennek” nevezték, mert a KRAS-t érintő gyógyszerek vagy nem hatékonyak, vagy a tumor gyorsan ellenállóvá válik velük szemben.

Hármas támadás: a terápia lényege

A Barbacid-csoport egyik kulcsötlete az volt, hogy nem egyetlen célpontot próbálnak blokkolni, hanem egyszerre három különböző molekuláris útvonalat.

A kezelés három különböző hatóanyagot kombinál:

Daraxonrasib – egy új típusú KRAS-gátló, amely többféle KRAS-mutációt is blokkolhat.

Afatinib – egy korábban már jóváhagyott szer, amely más növekedési jeleket is leállít, amiket a daganat „menekülő útvonalként” használhat.

SD36 – egy kísérleti szer, amely egy segéd-protein (STAT3) eltávolításával akadályozza meg a tumorsejtek túlélését.

Ezt a hármas kombinációt úgy képzelhetjük el, mintha a tumort három oldalról egyszerre szorítanák blokád alá, nem hagyva számára „menekülő utat”.

Drámai eredmények egérmodellekben

Az egereken végzett kísérletek során, amelyekben a hasnyálmirigyrák humán megfelelőit modellezték, a kezelés teljes tumorregressziót eredményezett. A daganatok nemcsak zsugorodtak, hanem eltűntek, és hosszú ideig – több mint 200 napig – nem újultak ki.

A kutatók kiemelték, hogy mindezt jelentős toxikus mellékhatások nélkül érték el, ami különösen ritka ilyen súlyos daganatos modellek esetén.

„Ez nem egy klinikai gyógyszer még” – a realitás

Bár ezek az eredmények rendkívül ígéretesek, Barbacid és munkatársai hangsúlyozták: jelenleg még nincs olyan kész tabletta vagy kezelés, amit embereken be lehetne vetni. A kutatás a preklinikai fázisban van, tehát további fejlesztés, optimalizáció és humán klinikai vizsgálatok szükségesek.

„Bár még nem állunk készen klinikai vizsgálatokra a hármas terápiával, ezek az eredmények új utat nyithatnak a pancreaticus adenokarcinoma túlélésének javításához a közeljövőben.” – írták a kutatók egy tudományos közleményben.

Mit jelent ez a betegek számára?

Ha az egereknél tapasztalt hatékonyság humán pácienseknél is megismételhető lesz, az óriási áttörést jelentene egy eddig rendkívül gyenge túlélési arányú daganat esetén. Jelenleg a diagnosztizált betegek kevesebb mint 10 százaléka él öt éven túl a diagnózis után.

Ez az új stratégia – nem egyetlen célpont, hanem több egyszerre történő blokkolása – kulcsot adhat ahhoz, hogy a rák ne tudja „kikerülni” a kezeléseket, és valódi remissziókat érhessünk el.