„Ami jelenleg történik, az nem más, mint bizonyos vállalkozások szándékos kiszorítása a piacról” – fakadt ki a Politico-nak az egyik olyan nagy külföldi hátterű magyarországi kiskereskedelmi hálózat névtelenséget kérő illetékese, aki úgy érzi a magyar kormány intézkedései alapján, hogy a célkeresztbe kerültek.

A panaszait osztja a többi nagy külföldi hátterű magyarországi kiskereskedelmi lánc is, így a német hátterű Aldi és Lidl, a francia Auchan (igaz abban résztulajdont szerzett egy magyar hátterű szereplő), a szintén német Penny Market, a holland Spar és a brit Tesco.

A panasz lényege pedig az, hogy „A magyar kormány által meghatározott körülmények között egyszerűen lehetetlen fenntartható módon nyereségesen működni”, és a rájuk vonatkozó törvény „ellentétes az EU belső piacának alapelveivel

ezért a névtelenül nyilatkozó felszólította az Európai Bizottságot, hogy lépjen közbe.

– olvasható a portfolio.hu lapszemléjében.

A lap felvette a kapcsolatot az érintett külföldi kiskereskedőkkel, akik vezetői mindannyian elzárkóztak attól, hogy névvel nyilatkozzanak.

A cikk a minden kiskereskedelmi szereplőre vonatkozó és a minap kiterjesztett árstop intézkedéseken túl két olyan törvényt említett, ami a kiskereskedelmi szektor nagy külföldi szereplőit sújtja, míg a franchise rendszerben működő hazai hátterű hálózatokat nem:

• az egyik ilyen az a tavaly decemberi parlamenti döntés, miszerint 48 órával a lejárati dátum előtt ellenszolgáltatás nélkül be kell szolgáltatnia a 100 milliárd forint feletti éves forgalmú láncoknak az élelmiszereket, (amellyel párhuzamosan a kiskereskedelmi különadó mértéke 2,5 százalékról 2,7 százalékra emelkedett),
• a másik ilyen pedig az az idén tavaszi döntés, miszerint a válságkezelésre és a költségvetési helyzet javítására hivatkozva 2,7 százalékról 4,1 százalékra megemelték ezen szereplők számára a különadó kulcsát (a 30-100 milliárd forint közötti árbevételű szereplők számára a 0,4 százalékos adókulcs 1 százalékra emelkedett, míg az ez alatti kategóriában változatlan maradt az adókulcs).

A lap beidézi Lázár János akkori kormánybiztos portfoliónak adott tavaly novemberi interjúját, amelyben nyíltan a külföldi hátterű kiskereskedelmi láncok kiszorítását vázolta, illetve Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter idén májusi kijelentését, miszerint növelni kell a hazai tulajdon arányát az építőiparban.

A Politico felvázolta azt is, hogy amennyiben az Európai Bizottság beavatkozna Magyarországon az érintett külföldiek mellett, akkor az úgy is felfogható lenne, hogy az uniós bürokrácia a nagy kiskereskedelmi szereplők mellé állna egy olyan időszakban, amikor az emberek megélhetési nehézségekkel küzdenek és a magyar kormány az ország számos egyéb bajáért is rendre Brüsszelt okolja.