Dórát azzal zavarták el a sürgősségiről, hogy vegyen be lázcsillapítót és menjen a háziorvoshoz. Férje ordítva közölte: nem mennek sehová, amíg meg nem vizsgálják a mindenórás feleségét. Igaza volt, a lázas kismama súlyos covidos volt, kétoldali tüdőgyulladásban szenvedett.[ ]

Mint az a naphire.hu megírta, a bakonykoppányi édesanya Budapesten, császármetszéssel hozta világra a kisfiát. Előtte, november végén a veszprémi kórház sürgősségi osztályán jelentkezett covidos tünetekkel. Három nappal később onnan szállították Budapestre a Semmelweis Klinikára, ahol császárral hozta világra a kisfiát. Dóra olyan súlyos állapotban volt, hogy a klinika orvosai már fel sem ébresztették őt az altatásból. Lélegeztetőgépre került, december végén pedig meghalt.

– Úgy gondolom, a veszprémi kórház miatt vagyunk most itt. Pénteken 11 órától este 9-ig az előtérben kezelés nélkül várakoztatták a terhes, súlyos beteg feleségemet – mondta keserűen a naphire.hu – nak a feleségét gyászoló Mihajlov Zsolt. – Azt 10 órás szenvedést nem kívánom senkinek. Többször hívtam a feleségemet, hogy odamegyek érte, elviszem egy másik kórházba kivizsgálásra. De reménykedett, hogy valaki majd csak megszólítja, segít rajta. Végül este kilenckor kiderült, hogy súlyos kétoldali tüdőgyulladása van. És ekkor kapott egy ágyat.

Zsolt nem látogathatta a feleségét, csak telefonon beszéltek. Szombaton már csak smsben tudtak üzenni egymásnak, mert az asszony annyira rosszul volt, hogy nem tudott megszólalni.

– Még a veszprémi kórházban volt, amikor utoljára telefonon beszéltünk. Az utolsó szavaival is a kislánya, Zorka miatt aggódott. Azt kérdezte, hogy van, eszik-e rendesen, jól viselkedik? – emlékezett a gyásztól megtört édesapa.

Dórát csak három nap múlva, hétfőn vizsgálta meg egy nőgyógyász. Azonnal intézkedett, hogy a kismamát szállítsák Budapestre, a Semmelweis Klinikára, ahol altatásban, császármetszéssel világra hozta a kisfiát. Azonban olyan súlyos volt az állapota, hogy az orvosok lélegeztetőgépre tették és mélyaltatásban tartották.

Örülnöm kellett volna, hogy megszületett a kisfiam, ehelyett rettegtem, hogy mi lesz a feleségem sorsa? – folytatta Zsolt. – Ami rosszat csak el lehet képzelni, minden a nyakunkba zúdult. Dóra lépe, veséje leállt, agyvérzést kapott. Minden nap imádkoztam a felépüléséért.[ ]

Csütörtök volt, amikor megcsörrent Zsolt mobilja. Egy budapesti számról hívták. Rögtön tudta, hogy a klinika az. És megtörtént, amitől a legjobban félt: meghalt a felesége.

– Nem is tudtam végighallgatni az orvost. A kislányom azóta gyakran sír, keresi az édesanyját. Próbálom elterelni a figyelmét róla, de nem sikerül. Szerencsére a húgom sokat segít a napi feladatok elvégzésében. De a feleségemet senki nem adhatja vissza – sóhajtotta a könnyeivel küszködve Zsolt.

Hiába kerestük az ügyben a veszprémi kórházat, hogy feltegyük a kérdéseinket, amint válaszolnak rájuk, közöljük a kórház álláspontját.